A piac története
Az 1990-es évek második felében a vásárcsarnokot egy részben nyitott, modern piactérrel toldották meg, ami a csarnok mögött helyezkedik el.
A PESTERZSÉBETI VÁSÁRCSARNOKRÓL ÉS PIACRÓL HELYTÖRTÉNETI MŰVEKBEN
Pestszenterzsébet, Kispest és környéke. Magyar Városok Monográfiája.. Budapest, 1936
Erzsébetfalva telepen - 1870-től kezdve – „Az élelmiszer-piac, a telep idejében a mostani városháza helyén és környékén volt. Ez a terület akkoriban még hatalmas kiterjedésű beépítetlen föld Englerth József tulajdona volt. Ezt a község megvette piactérnek, de nem sokáig használhatták, mert a környező telkek gyorsan beépültek és a terület szűknek bizonyult, ezért a piacot áthelyezték a Zsigmondy-féle telekre, a mai Szent Erzsébet térre.”
A 20-as években „Milyen a helyzet a község szívében? A mai Szent Erzsébet tér – akkor még piactér – csakugyan inkább piac jellegű volt, mint egy templomhoz méltó környék. Telve bódékkal, árusító kocsikkal, kofákkal, lármás, hangos civakodással, – ha meggondoljuk, hogy még vasárnap reggel is piac volt tíz óráig – nem kell arról külön szólanunk, hogy a templomi ájtatosságra mily felemelő tudat volt ez a vásári zsivaj. Nem szólva arról, hogy minden jó érzésű ember esztétikai érzékét sértette a szép templomépületnek ez a csúnya kerete.
A mai vásárcsarnok helyén, mint már említettük, hatalmas homokdomb állott.
1924. január elsejével kezdődött meg Pesterzsébet rendezett tanácsú város ügymenete.
„Legelső intézkedés volt a piac tér ideiglenes rendezése. Az összetákolt deszkabódék tömegei a templom előtti térnek nemcsak hogy elvették minden szépségét, hanem a vásárosok lármája, a zaj, kiabálás, a vasárnapi istentiszteletek áhítatát is zavarták. 1924 tavaszán ezek a bódék lebontattak és a templom háta mögé telepítettek át.
„A mindjobban felszaporodó számú lakosság azonban állandóan növekvő igényekkel lépett fel a kereskedelemmel szemben is. Még a községgé való alakulás ideje előtt is piactérről kellett gondoskodni és meg is nyílt az első piactér az akkor még magántulajdonban lévő mai Kossuth téren. Ez a hely hamarosan szűknek bizonyult, miért is a piacot rövidesen a mai Szent Erzsébet térre helyezték át, hol meg is maradt a vásárcsarnoknak az 1925. évben történt felépítéséig, mikor is a Csarnok tér rendezése útján új és modern piactere nyílott meg városunknak.”
„…1925. évben … létesíti a Kossuth Lajos utcai, Jókai Mór utcai és Kende Kanuth utcai telektömbön, a modern követelményeknek teljesen megfelelően kiépített piacteret, valamint a vásárcsarnokot, amely e nemében Magyarország összes városai között úgy időrendben, mint kivitelezésben is a legelső volt. A piactérhez vezető, valamint azt szegélyező utak első osztályú keramitburkolattal láttattak el.”
Pesterzsébet, Soroksár, Budapest XX. kerületének múltja és jelene, Budapest, 1972
„Első feladatként a városközpont rendezése merül fel. A képviselőtestület határozatot hoz a templom körül fennálló piactér megszüntetésére és parkosítására, valamint új piactér és vásárcsarnok létrehozására. A Kende-telek felosztása lehetőséget nyújt a városnak nagyobb arányú kisajátításra. Ezen a területen helyezik el a piacot, itt épül fel 1925-ben a vásárcsarnok épülete.”
A már 1908 óta sürgetett vásárcsarnok épülete is 1925-ben, Vermes József műépítész közreműködésével. A pincét, földszintet és galériát tartalmazó csarnok körítő falai téglából falazottak, monolit vasbetont kiváltókkal és födémekkel. A szerkezeti kialakítás harántvázas, négy főállással és a főállásként működő két végfallal. A főállás irányában a pincében öthajós, mely a földszinten és galérián háromhajóssá alakul a közbenső három hajó összevonásával. A homlokzatok vakoltak, egyszerű tagozattal megbontottak.
Pesterzsébet története. Budapest, 2000
„… a község Pesterzsébet néven várossá lett 1924. január 1-jével.
Sok megoldásra váró feladat tornyosult a fiatal város vezetése előtt. A megelőző évek stagnálásához viszonyítva nagyobb arányú fejlesztés indult meg. Elsőként a városközpont rendezésére került sor. A Szent Erzsébet-templom megépítése óta társbérletben élt a téren működő városi piaccal. A piaci bódék rendezetlen tömege miatt nem érvényesült kellőképpen a templom szépsége, a piaci zaj zavarta az áhítatot is. A terület rendezésére korábban nem volt mód, most viszont a Kende-telep felosztása lehetőséget nyújtott a nagyobb arányú kisajátításra. Erre a területre költöztették át a piacot, itt épült fel A vásárcsarnok felépítése nem csak higiéniai, de városrendezési szempontból is nagy jelentőségű volt, hiszen lehetőséget adott a város főterének, a Szent Erzsébet térnek a parkosítására, mai formára történő kialakítására. „